Return to site

Szegediek segítették olimpiai ezüstéremhez a kiskőrösi kerekesszékes portást

A riói paralimpián sporttörténelmet író, a magyar parakajak első érmét szerző Suba Róbert a Szeged melletti Maty-éren, szegedi edzőkkel készült fel az ötkarikás játékokra. A 36 éves versenyző alig egy hónappal a nagy kaland után már visszazökkent a nem is annyira szürke hétköznapokba - a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban dolgozik portásként - de roppant hálás a segítőinek.

Suba Róbert hősként tért haza Rióból: a parakajakosok KL1-es kategóriájában olimpiai ezüstérmet szerzett, csak lengyel riválisa tudta megelőzni, mind­össze 45 ezredmásodperccel. Ez volt a sportág első érme az ötkarikás játékokon. A Bajai Vízisport Egyesület 36 éves kiválósága a magyar válogatottal szegedi edzők irányítása mellett, a Maty-éren készült fel a megmérettetésre. Naponta kétszer szálltak vízre és rengeteg erősítés is szerepelt a napi programjukban.

broken image

Ejtőernyős-ugrás után bénult le

Robit még 19 esztendősen, éppen az érettségije előtt érte egy súlyos baleset: 1500 méter magasan ejtőernyős ugrás közben összegubancolódott az ernyője, és Kecskemét közelében egy tanyára zuhant. Egy közelben kertészkedő bácsi háborús ismereteiből fakadó, szakszerű segítségének köszönhetően csodával határos módon túlélte a balesetet. Gerinctörést szenvedett, deréktól lefelé lebénult. Rehabilitációs intézetbe került és lassan meg kellett tanulnia egy másik életet.

Közvetlenül a megnyitó előtt, szeptember 6-án utazott csak el Rióba, még az indulás előtti napon is vízre szálltak edzőjével, Csamangó Attilával és Győrfi Tamással. Mindkettőjüknek nagyon hálás, azt mondja, nagy empátiával kezelték és szakmailag is kihozták belőle a maximumot: - Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy a sors velük hozott össze. Emberileg és szakmailag is egymásra találtunk, sokat tettek hozzá a sikeremhez. Rengeteget számított nekem, hogy nem foglalkoztak különösebben a fogyatékosságommal, ugyanúgy kezeltek, mint annak idején az edzőim, amikor még ép sportoló voltam - fogalmazta meg véleményét a szegedi edződuóról a riói ezüstérmes kajakos.

Az olimpára csak az egyikük, Csamangó Attila kísérhette el, de ott is nagy szükség volt rá, hiszen már másfél héttel a verseny előtt megérkeztek Rióba, így szükség volt a formában tartásra. - Óriási kihívást jelentett számunkra Robi felkészítése, előtte ugyanis még sohasem foglalkoztunk parasportolóval. Fizikálisan igyekeztünk a lehető legteljesebb terhelést biztosítani a számára, természetesen figyelembe véve a testi fogyatékosságát. Nagyon eltökélt volt, a téli időszakban is eljárt úszó- és ergométeres edzésekre - árulta el Csamangó Attila, aki edzőtársával 2015 októberében vette át Robi felkészítését.

broken image

Az olimpia óta sem telik el úgy nap, hogy ne kapjon valamilyen biztató szót a teljesítménye elismeréseként, de ő már visszazökkent a nem is annyira szürke hétköznapokba: civilként a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban dolgozik portásként. A munkahelyén nagyon kedvelik és ő is nagyon hálás, hogy befogadták, hogy ott dolgozhat. Az iskola egy emberként szurkolt a sikeréért, a döntő napján az intézmény tornatermében gyűltek össze a diákok, hogy egy óriáskivetítőn együtt szurkoljanak a suli kedvenc portásának.

Robi már most a 2020-as paralimpiára készül, szeretne ott lenni Tokióban is. Mostani edzőivel tervezi a jövőjét, ezért számára kézenfekvő, hogy a szegedi klubban folytassa a pályafutását. Erre az EDF DÉMÁSZ-Szegedi VE is nyitott, a kérdés az, hogy meg tudnak-e egyezni a jelenlegi egyesületével.

A munka azonban addig sem áll le: Robi már most napi másfél-két órát edz: kondizik, úszik, és Kiskőrösön a közeli szikes tó 40 hektáros vízfelületén kajakozik. Feltett szándéka, hogy ledolgozza azt a 3-4 centis hátrányt, amivel Rióban lemaradt az aranyéremről - van rá esély, hogy ezt már szegediként érje el.